2013. július 9., kedd

FILMKRITIKA Merida

A Disney-Pixar - szakítva a hagyományokkal - olyan egesz estes animációs filmet alkotott, amelynek főszereplő hercegnője nem szerelmi vívódást él át azért, hogy a végén a herceg elnyerje a kezét, hanem próbál kitörni az édesanyja és a hagyományok állította keretek közül. A sok bonyodalom ellenére ez az édes-bús mese egészen más megvilágításba helyezi a tipikus anya-lánya kapcsolatot, amely nemcsak a kicsiknek, deazérzelgősebb szülőknek is kellemes perceket okoz.

Pixar cég neve egyet jelent a szívvel és a lélekkel, hiszen a cég kínosan ügyel arra, hogy meséit ne csak a látványelemek vigyék el a hátukon, hanem Igazi mondanivalót Is tartalmazzon. Ezzel rendre sikeresen elérik, hogy a gondosan felépített történet miatt nemcsak a gyerekek, de a szülők is szívesen megnézik a filmjeiket újra és újra. Amióta a Disney cég összefonódott a Pixarra\, sorra gyártják a jobbnál jobb, kedvesebbnél kedvesebb mesefilmeket, ez alól a Merida, a bátor sem kivétel. Bár a Disney megtartotta valamilyen szinten az önállóságát - hiszen a neve alatt egy jó pár olyan filmet jegyeznek, amelyhez a Pixamak semmi köze - mégis úgy tűnik, hogy a Pixar neve jelenti igazán a garanciát az elismerésre, elég csak a Toy Story trilógiára, a Hihetetlen család, vagy a Verdék sikerére gondolnunk.
A Pixar-Disney stúdió idei hőse Merida, a skót hercegkisasszony, aki szakítva a hercegnői kiváltságokkal, inkább az íjászatban és az eszelős lovaglásban leli örömét, illetve Tóm Cruise-t lepipálva halált megvető bátorsággal mássza meg a sziklákat. Az idilli tini kornak akkor szakad hirtelen vége, amikor édesanyja bejelenti, hogy férjhez kell mennie, hiszen házasulandó korba lépett. Ráadásul a klánok közötti béke is csak úgy tart-


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése