Középkorú férfi élete egy raklapnyi fekáliával egyenértékű. Agglegény ként él, szomszédai megállás nélkül hangoskodnak a vékony falak mögött. Felesége rég elhagyta a szeretőjéért, közös gyermekük nem akar vele találkozni. Naphosszat csak tévézik, az alantas műsorok teljesen rátelepednek az elméjére. Munkahelyi zaklatás indokkal elbocsátják állásából, ártatlanul. Az igazságtalan fiaskó mellett az utolsó csepp a pohárban az, hogy rákot diagnosztizálnak nála. Ekkor régóta guruló gyógyszere végképp a látómezőn túlra ér, így azt teszi, amit minden kezdő szociopata tenne: fegyvert vásárol és ámokfutásba kezd. Keresztülutazik az Államokon, s mielőtt megérkezne végső úticéljához, az Amerikai Szupersztár című tehetségkutató műsor stúdiójába, mellékesen agyonlövi az összes neveletlen alkalmatlankodót, akivel összeakad. Mindebben társra talál a finoman szólva zavart tinilány személyében. Érdekes fricska,hogy a többek közt az oktatás színvonala, az ország jövőjét jelentő fiatalok világképe miatt aggódó Frank cinkosa pont az egyik olyan kamasz lesz, akit a végsőkig szidott rendszer nevelt ki. Roxy szíves-örömest részt vesz az áldatlan hadjáratban, és csatlakozásával beindul a totális őrület. Idővel kiderül, hogy tévedés történt, Frank mégsem halálos beteg, de ez valószínűleg csupán a tragiko-mikumot és a téboly elhatalmasodását hivatott fokozni, hisz ekkor már késő lenne visszakozni, ezért a halálos páros változatlan elszántsággal tör előre, mintha nem is történt volna orvosi műhiba.
Roxy felelőtlen, zabolátlan vadóc, a 21. század torz terméke, aki - mint kiderül - pusztán passzióból kezd gyilkolászni. Ilyen utánpótlást akar vajon az emberiség? Amikor egy csinos, (testileg) egészséges, semmilyen komoly traumát átélni nem kényszerült kiskorú lány gépfegyvert vesz a kezébe, annál jobban talán semmi sem jelzi a mai társadalom visszásságait.
Frank igazi senki, egy öregedő kishivatal-nok, akinek semmi reménye, hogy valaha még számítson valakinek, megbecsüljék, szeressék, színt hozzanak az életébe. (Évszázados analógiával élve igazi kafkai alak, csak ez a csinovnyik igazán radikális lépésekre szánja el magát, miközben végzete felé sodródik.) És ott a mindent átszövő sekélyesség, álszentség, primitívség ecetera, ami az agymosó zajládából árad. Nem véletlen, hogy első áldozata az elkényeztetett valóságshow-sztár lesz. A gyilkosság után megpróbál végezni magával, de végül mégis folytatja a „tisztogatást". Hogy karaktere végig szimpatikus marad, az Joel Murray színészi képességeit méltatja; hogy drukkolunk neki, az pedig az alapszituáció univerzális jellegéről árulkodik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése